Az uniós jogrend után az Emberi Jogok Európai Egyezménye került terítékre. A döntés üzenete hasonló: a nemzetközi jog értelmezésekor a lengyel alkotmány élvez elsőbbséget.
Ötfős tanácsban, Julia Przyłębska elnöklete mellett vizsgálta a lengyel alkotmánybíróság (Trybunał Konstytucyjny) az Emberi Jogok Európai Egyezménye bizonyos rendelkezéseinek és a lengyel alkotmány összhangját. A tanács döntése értelmében
Az eljárásra Zbigniew Ziobro indítványára került sor, aki a lengyel alkotmányos berendezkedés sajátosságaiból kifolyólag egyszerre tölti be az igazságügyi miniszteri és legfőbb ügyészi pozíciót. Indítványát utóbbi minőségében terjesztette elő idén júliusban.
Az uniós jogrend elsőbbsége sincs összhangban a lengyel alkotmánnyal - erre a következtetésre jutott idén október végén az alkotmánybíróság, hosszas döntéshozatali procedúrát követően. A taláros testület többségi véleménye szerint az uniós tagságból nem következik az, hogy az Európai Bíróság lenne a legfőbb igazságszolgáltatási fórum, mint ahogy az sem, hogy Lengyelország teljes mértékben az Európai Unió javára ruházta volna a szuverenitását.
Mi számít bíróságnak?
A mostani, alkotmánybíróság előtt folyó ügy tehát az Egyezmény 6. cikkét, vagyis a fair bírósági eljáráshoz való joggal kapcsolatos rendelkezését érinti. Ennek első mondata hivatalos fordításban így szól:
„Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.”
Az alkotmánybírósági eljárásra azért került sor, mert a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (amely nem azonos a luxemburgi székhelyű Európai Bírósággal) a Xero Flor ügyben a Trybunał Konstytucyjny-t az Egyezmény elbírálása alá eső „bíróságnak” minősítette. Ezzel a minősítéssel pedig Strasbourg úgy találta, hogy az alkotmánybíróságnak is meg kell felelnie azoknak a kritériumoknak, mint a más rendes bíróságoknak (függetlenség, pártatlanság, stb.). Ez a Xero Flor ügyben annak kapcsán merült fel, hogy Strasbourg úgy ítélte, hogy az alkotmánybíróság egyik tagját nem az Egyezménnyel összhangban nevezték ki a taláros testület tagjai közé.
A lengyel álláspont ezzel kapcsolatban összefoglalóan az, hogy a strasbourgi fórum jogalap nélkül, hatáskörén túlterjeszkedve ítélkezett, alkotmányellenes módon beavatkozva Lengyelország jogrendjébe. Ebből kifolyólag – áll az indítványban – a döntés sententia non existens, vagyis
Érdekességképpen megjegyzendő, hogy az ügy a magyar füleknek első hallásra banálisnak tűnhet, az angol szóhasználatban azonban Ziobro legfőbb ügyész problémája érthetőbbé válhat. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének szóhasználata a fórumok elnevezése tekintetében nem egységes – a szövegben eltérő helyeken tűnik fel a court és a tribunal kifejezés, akár azt is sugallva, hogy eltérő minőségű, de egy elbírálás alá eső fórumokról beszélünk. Még mélyebb értelmezési problémákat nyithat meg, hogy angol szóhasználatban az alkotmánybíróságokat esetenként a constitutional tribunal kifejezéssel illetik. A lengyel alkotmánybíróság elnevezése ráadásul eredeti nyelven is az igen hasonló csengésű Trybunał Konstytucyjny.
A jogban azonban az eltérés egyértelmű: a rendes bíróságok elsődleges feladata az igazságszolgáltatás, az alkotmánybíróságok feladata pedig a sokkal elvontabb alkotmány-, és az ehhez kapcsolódó jogszabály-értelmezés.
Ziobro indítványa három kérdést tartalmazott:
1) Értelmezhető-e az Egyezményben foglalt bíróság kifejezés úgy, hogy az a lengyel alkotmánybíróságot is magába foglalja?
2) Vonható-e egyenlőségjel az alkotmánybíróság alkotmány- és jogszabály-értelmezési funkciója és az Egyezményben foglalt klasszikus igazságszolgáltatási funkciók között (határozathozatal személyek polgári jogi jogai és kötelezettségei, illetve büntetőjogi felelősségre vonása tárgyában)?
3) Összefér-e a lengyel alkotmánnyal, hogy ugyanaz a szempontrendszer érvényesüljön az alkotmánybírák és a rendes bírók kinevezési eljárásában?
A lengyel alkotmánybíróság mindenek felett
Az alkotmánybíróság Lengyelországban a lengyel alkotmányos berendezkedés, vagyis
Ezt az álláspontot erősítette meg a fórum korábbi, október végi, nagy port kavart döntésével, amikor az uniós jogrend elsőbbségét utasította el bizonyos tekintetben.
Most sincs ez másképp, csak a jogforrás más. Az alkotmánybíróság ugyanis úgy ítéli, hogy ellentétes az alkotmánnyal az Emberi Jogok Európai Egyezményének olyan értelmezése, amelynek eredményeképpen a lengyel alkotmánybíróság feje fölött egy felsőbb fórum is ítélkezhet (vagyis Strasbourg).
A lengyel alkotmánybíróságnak nem a jogszabállyal, hanem annak jelenlegi értelmezésével van gondja
Lengyelország közel harminc éve, 1993. január 19-én ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Ebben az áll, hogy minden olyan állam, amely így, köteles biztosítani a joghatósága alá tartozó minden személy számára az Egyezményben meghatározott jogokat és szabadságokat. Noha a ratifikációs procedúra alatt nem merült fel olyan probléma, amely az Egyezmény és a lengyel alkotmány összhangjának hiányát vetítette volna előre, az nagyon is elképzelhető, hogy
Ezt a feltételezést több jogeset is igazolja. Strasbourg érintette már a német (Süssmann v. Németország), az osztrák (Pauger v. Ausztria) vagy a cseh (Krčmář és mások v. Cseh Köztársaság) alkotmánybíróság, de a francia Alkotmánytanács (Pierre-Bloch v. Franciaország) működését is hasonló értelmezés útján.
Mindez nem jelenti azt, hogy a Egyezményben részes államok kormányzati ne kifogásolták volna ezt a gyakorlatot. Hasonlóképpen hivatkoztak ugyanarra, amire most a lengyel legfőbb ügyész is: az Egyezmény 6. cikke valójában nem alkalmazható alkotmánybíróságokra.
Fontos ugyanakkor rögzíteni, hogy a lengyel alkotmánybíróság nem az Egyezmény 6. cikkét, vagyis a fair eljáráshoz fűződő alkotmányos garanciákat utasította el. A döntés az Egyezmény értelmezésére vonatkozik, vagyis a testület jogértelmezésében ezt a rendelkezést nem lehet úgy alkalmazni, hogy az az alkotmánybíróság tevékenységének strasbourgi felülvizsgálatát vetítse előre.
Kép: Piotr Lapinski / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dobozi Gergely
Lengyelországban nincs szuverenitásvédelmi hivatal, nincsenek helyi Lánczi Tamások, akik most már titkosszolgálati jelentésekkel felvértezve vegzálhatnának különféle, nekik nem tetsző szervezeteket.
Mint ismert: a Radosław Sikorski vezette lengyel külügyminisztérium éles diplomáciai támadást indított Magyarország ellen.
Májusban megismétlik a romániai elnökválasztást; Tamás Sándor a magyarellenes szélsőjobboldal megerősödésétől tart. Interjú a román mélyállamról, külső hatalmak befolyásáról, s arról, hogy miért törölték el az elnökválasztás eredményeit.
Jelzésértékű lépést tett Tusk kormánya.
A korábbi minisztert lenyűgözték Orbán Viktor döntései.
Ismét főszerepben az illegális migráció.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
